Mit tudunk általában a lakásbiztosítás lényegéről?
Szerződés alapján az Ügyfél fizeti a biztosítási díjat, a Biztosító pedig kár estén kifizeti a kártérítést.
Ennyire egyszerű lenne ez a dolog?
Hát persze, hogy nem!
Ugyanis egy biztosítási szerződés alaposan körülírja, ráadásul jogászi nyelvezettel, hogy a Biztosító mikor, és mire fizet kártérítést.
Az Ügyfelek többsége természetesen nem olvassa el részletesen (inkább sehogy sem) a 30-40 oldalas szerződési feltételeket.
Éppen ezért nagyon fontos az alapvető lakásbiztosítási kifejezésekkel és fogalmakkal tisztában lennünk. Lássuk most ezeket: biztosítási összeg, biztosítási díj, biztosítási esemény, túlbiztosítás, alulbiztosítás.
1. A biztosítási összeg
Egyszerűbben kifejezve a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy értéke, amit beírunk a biztosítási szerződésbe.
Ugyanakkor jelenti a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát is.
A biztosított vagyontárgy értékét ingóságok esetében (bútorok, háztartási gépek, ékszerek, stb.) alapvetően az Ügyfél határozza meg, hiszen Ő tudja, mennyiért vette ezeket.
Az ingatlan esetében bonyolultabb a helyzet, hiszen nem a forgalmi érték számít a lakásbiztosításoknál, hanem az úgynevezett újjáépítési költség.
Tehát, ha a vihar leviszi a tetőt, és az ingatlan nincs alulbiztosítva (erre a fogalomra később kitérünk), akkor a biztosító kifizeti a tető jelenlegi helyreállítási (újjáépítési) költségét.
Vagyis, ha a cserép darabja akkor, amikor építették a házat (mondjuk 15 évvel ezelőtt) 100 Ft volt, a kár időpontjában viszont 200 Ft, akkor a 200 Ft alapján fizeti ki a kárt a Biztosító.
2. A biztosítási díj
Az az összeg, melyet szerződőként (Ügyfélként) a Biztosítónak fizetünk.
A biztosítási díjat a lakásbiztosításnál is a Biztosító társaságok díjszabása (tarifája) határozza meg.
Alkupozíció nincsen, vagy elfogadjuk, vagy nem.
A biztosítók eltérő díjszabással dolgoznak, találunk olcsóbb és drágább biztosításokat.
A piaci verseny erős, érdemes szakértőhöz fordulni, ugyanis a díj igaz, egy fontos dolog, de legalább ilyen fontos, hogy milyen szolgáltatást kapunk cserébe.
A díjat legtöbb esetben évente indexálja (emeli) a biztosító.
Ezt azért teszi, mert általában évente van pénzromlás (infláció), viszont nem csak a fizetendő díj nő, hanem ugyanilyen mértékben emelkedik a biztosítási összeg is.
3. A biztosítási esemény
Amennyiben egy biztosítási esemény bekövetkezik, a Biztosítónak szolgáltatni kell, vagyis egyszerűbben a kárt meg kell térítenie.
A biztosítási eseményeket az általános biztosítási, vagy szerződési feltételek tartalmazzák.
Ezeket a biztosítónak, illetve a biztosító munkatársának minden esetben át kell adnia az Ügyfélnek.
Ezek szabályozzák többek között, hogy mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése, hogyan szűnik meg a szerződés, hogyan fizetheti a díjat az Ügyfél, kik a szerződő felek, stb.
Ebben a feltételben találhatóak meg azok a kockázatok, amikre fizet a biztosító.
A teljesség igénye nélkül a leglényegesebb kockázatok: tűz, robbanás, földrengés, árvíz, villámcsapás, vihar, betöréses lopás, üvegtörés, csőtörés, stb.
4. A túlbiztosítás
A törvény kimondja, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg az adott vagyontárgy értékét.
Hiába nagyobb a biztosítási összeg, mint az adott vagyontárgy értéke, nem reménykedhetünk abban, hogy emiatt majd többet fizet a biztosító.
Ez azért van, mert jogszabály általánosságban tiltja a „káron szerzést”, vagyis a károsult nem juthat vagyoni előnyhöz, azaz nem gazdagodhat a károkozás miatt.
5. Az alulbiztosítás
Általános gyakorlat a lakásbiztosításoknál, hogy a biztosító tesz egy javaslatot a biztosítási összegre.
Például nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mennyiből tudnánk újjáépíteni házunkat, a biztosító azonban tesz rá javaslatot.
Ha viszont az ajánlott összegnél kevesebbet választunk, akkor az ún. „alulbiztosítás” helyzete áll elő.
Ebből azonban hátrányunk származik, mert kár esetén annyival kevesebb kártérítést kapunk, mit amennyivel kisebb a biztosítási összegünk a javasoltnál.