Lakásbiztosítás

Hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése. Az ilyen lakásbiztosítások megkötése pusztán annyiban tér el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtót, mint kedvezményezettet. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk.

A biztosítónkat szabadon megválaszthatjuk, még hitel esetén is. A hitelhez kapcsolódó lakásbiztosításoknál is feltétlenül tájékozódjunk az egyes biztosítók ajánlatairól. Hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás esetén sem feledkezzünk meg az ingatlan megfelelő védelméről.

Sokan nem tudják, hogy a társasházakra kötött biztosítások nagy része csak a közös tulajdont védi, ezért a saját lakásbiztosítással nem rendelkezők közül sokan meglepődnek kár esetén. Bár a bérelt lakásban élők is köthetnének biztosítást a vagyonukra, sokan mégsem teszik meg, mert azt hiszik, ők nem szerződhetnek. Sokan a tévhitek miatt nem kötnek otthonbiztosítást.

A társasházi lakásban élők egy részének olyan otthonbiztosítása van, amely csak a közös tulajdonra térít, a saját lakásban esett kárra viszont nem fizet.

A bérelt lakásban élők közül sokan azt hiszik, hogy nem is köthetnek lakásbiztosítást, vagy azt csak a tulajdonos kötheti meg. Pedig a bérlő is köthet magára az ingatlanra, de akár csak a saját vagyontárgyaira is.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát a lakás tulajdonosa, ha van az otthonra biztosítás. Letépett csaptelep, csempe, betört ablak, erkélyajtó maradhat az eltűnt bérlő után. A lakás tulajdonosának tehát mindenképp érdeke, hogy legyen biztosítása, ami például a nem várt események kapcsán akár a kiesett bérleti díjat is megtérítheti.

De bérlőként is fontos lehet, hogy biztosítás legyen az otthonra. Gyerekes családokban gyakran előfordulhat a nem szándékos károkozás, amit aztán saját zsebből kell kifizetnie a tulajdonosnak, ha nincs biztosítás. De egy hétköznapi csőtörés vagy rövidzárlat esetén is megkímélheti magát a tulajdonossal való vitától.

Lakásbiztosítás esetén biztosíthatjuk magát az épületet - az ingatlant, és az ingóságokat.

Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence) stb.

Ingóságbiztosításon belül a biztosítók általában két főbb csoportot különítenek el: a különleges értéket képviselő tárgyak (általában nemesfémek, szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak) illetve a háztartási ingóságok jellemzően külön megítélés alá esnek.

A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória) biztosítási összegeiről, és ezek kárrendezéskor nem vonhatók össze. A biztosítási összeg - azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja - egyrészt a mindenkori kártérítés abszolút felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is.

Az épületek biztosításánál az újjáépítési értéket kell figyelembe venni. Épp ezért két, teljesen egyforma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a kamatokkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb.

Az ingóságok biztosításánál is az újra beszerzés költségei szerint kell eljárni.

Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni. A biztosító indexálást (év végi értékkövetési javaslat, az inflációnak megfelelően emeli a díjat) javasló ajánlatát illik elfogadni. Értesítenünk kell a biztosítónkat arról, ha értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkon, vagy értékes vagyontárgyakat vásárolunk.

A biztosítók lakásbiztosítások esetében minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket, egyszerűbben szólva emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ezt elfogadva biztosíthatjuk azt, hogy lakásunk, házunk és a benne található ingóságok az inflációt követve legyenek biztosítva. Az indexálásról az értesítést legalább 60 nappal az évforduló előtt kell a biztosítóknak a szerződőkhöz eljuttatniuk. Az indexálás elutasítható, ezt az indexértesítés után, írásban kell biztosító felé jelezni.

A biztosítók nem vállalják a kockázatot a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő eseményekre, a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. Mentesülnek ugyanakkor a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

A lakásbiztosítási szerződések, biztosítási feltételek egyik legfontosabb pontja a védelmi előírások meghatározása. A biztosítók különböző kategóriákba sorolják a lakások védelmét, és ehhez igazítják a lopás-rabláskockázati limiteket. A védelmi előírások kétféle védelmet szoktak említeni, létezik mechanikus és elektronikus védelem.

A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, a szerződő pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathat a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket, ez ma már teljesen elfogadott módszer, és egyértelművé teszi a helyzetet, elkerülve a felesleges vitákat.

Betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget.

Tűz és robbanás után minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, mert a hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását is maga után vonhatja.

Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér. Ez egy vállalkozás kára esetében természetes igény, de lakásbiztosításnál nem ilyen egyértelmű a helyzet, ez esetben ugyanis nem vagyunk kötelesek megőrizni a vásárláskor kapott számlát. Az azonban elvárható, hogy ha nagy értékű, nemrégen vásárolt tárgyak megfizetését igényeljük a biztosítótól, akkor igényünket támasszuk alá a számlával, hiszen ezt már csak a garancia miatt is meg kellett őriznünk.

A biztosítási szerződésnek a kötvény csupán kézzelfogható jele, a szerződés érvényes a biztosítási kötvény nélkül is. Ennek megfelelően, ha a biztosítótársaság az ajánlatot nem utasította el írásban, a hozzá történt beérkezést követő, 15 napon belül, úgy az Ön szerződése érvényes, így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási esemény bekövetkeztekor beáll.