A lakásbiztosítás sokkal komplexebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.
Rengeteg kérdés veszi körül, úgyhogy vágjunk bele!
Akár most vettük álmaink otthonát, akár régóta lakunk benne, a lakásunk hozzánk nő.
Nemcsak egy tető a fejünk felett.
Ez az a hely, ahova hazajövünk egy nehéz munkanap után.
Az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat.
Az a hely, ahol a gyerekeink felnőnek.
Mindannyian abban reménykedünk, hogy sosem lesz gondunk az otthonunkkal. Hogy sosem fogja kár érni.
Bele sem merünk gondolni, hogy mi történne, ha egyik napról a másikra eltűnne a Föld színéről.
A remény azonban sajnos nem elég.
Tűz, víz, csőtörés, vihar, betörés – csak egy pár olyan esemény, amely kockázatot jelent a biztonságára nézve.
Az ilyen és ehhez hasonló esetekre jó egy lakásbiztosítás.
Ha a lakásunk, otthonunk biztosítva van, attól az esemény még nyilván bekövetkezhet.
De! Nem mindegy, hogy ki téríti meg a kárt! Ha ezt helyettünk a biztosító intézi, mi annál hamarabb tudunk visszaköltözni.
Na, de miből is áll igazából egy lakásbiztosítás?
Mire nyújt fedezetet?
Ki kötheti és milyen időtartamra?
Mi az az alulbiztosítás?
Rengeteg a kérdés, úgyhogy vágjunk bele!
1. Mit fedez a lakásbiztosítás?
Amikor biztosítást szeretnénk kötni, a szerződési feltételekben a biztosító felsorolja azokat a dolgokat, amelyek biztosíthatók.
Általánosan elmondható, hogy az e fajta biztosítások általában tartalmazzák az elemi károk gyűjtőnéven említett kockázatokat.
Mit értünk elemi károk alatt? Ilyen például a tűz, villámcsapás, árvíz, robbanás, stb.
Ezek mellett még lehetőség van kiegészítő biztosítások választására is.
Ilyen például a csőtörés, betörés, lopás.
Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy ezeket már általában a legegyszerűbb lakásbiztosítás is tartalmazza.
Azt is jó tudni, hogy nem csak az ingatlanra köthető biztosítás, hanem ingóságokra is.
Ilyenek például a bútorok, a háztartási, vagy az elektronikai eszközök.
Ezekre sem szabad csak úgy legyinteni, mert tegyük fel: ha egy árvíz esetén egyszerre kell cserélnünk hűtőt, kályhát, porszívót, számítógépet, stb., az hatalmas költséggé dagadhat.
Mire fizet a lakásbiztosítás?
Mint minden biztosítási szerződés, így a lakásbiztosítási szerződés is a feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor fizet.
A feltételeket az Ügyfeleknek meg kell kapni a szerződés megkötésekor, de még előtte is tudunk tájékozódni az egyes Biztosítók honlapján. Ezek az oldalak legtöbbször modernek, átláthatóak és ügyfélbarátok is egyben.
A feltételek, melyek sokszor akár 30-40 oldalt is kitesznek, egyik legfontosabb része, hogy a Biztosító, mikor, azaz milyen károk esetén és mennyit, azaz mekkora összeget fizet a Biztosítottnak.
Ezeket mindenképpen érdemes áttanulmányozni.
Nem ritka a balesetbiztosítási kiegészítő sem!
Sőt, megtérítheti az okiratok és az okmányok beszerzésének költségeit!
Soha ne feledjük, hogy a biztosítók versengenek értünk! Épp ezért újabbnál újabb csomagokkal és konstrukciókkal rukkolnak elő.
Rendkívül fontos, hogy tájékozódjunk és mindig, de mindig olvassuk el figyelmesen a szerződésben foglaltakat!
2. Mire figyeljünk oda, amikor lakásbiztosítást szeretnénk kötni?
Amint már az előbb említettük, figyelmesen olvassuk végig, hogy mire, milyen káreseményekre terjed ki a szerződés!
Ne csak az árat nézzük!
Előfordulhat, hogy évi pár ezer forintos díjtöbblet több milliós kárkifizetést jelent.
Ha ingóságokat is biztosítunk, akkor fontos tudni, hogy a biztosításunk csak a bejelentett ingóságainkra terjed ki.
Ezért is jó elővenni és néha megnézni a biztosításunkat.
Ha valami drágább, értékesebb dolgot vásárolunk, akkor azt jelentsük be és kérjünk rá fedezetet.
3. Ki köthet lakásbiztosítást?
Igazából bárki.
Jobban mondva bárki, aki az adott ingatlan vagy ingóság védelmében érdekelt, legyen az akár cég vagy magánszemély.
Használnunk kell a jogi terminológiát:
különbséget kell tenni a szerződő, a biztosított és a zálogjogosult között.
Tehát:
-
A szerződő: az a természetes személy, vagy szervezet, amelynek az az érdeke, hogy a kárt elkerülje. Az is lehet szerződő, aki valaki javára megköti a biztosítást és fizeti is azt.
-
A biztosított: az a személy, akinek a vagyona a biztosítás hatálya alá kerül. Nézzünk cask egy példát:
A szülő fiatal, pályakezdő gyermeke első lakására köt biztosítást annak érdekében, hogy kevesebb költsége legyen a gyermeknek. Ebben az esetben a szülő a szerződő és a gyermek a biztosított. Persze a szerződő és a biztosított lehet ugyanaz a személy is, ami a gyakorlatban a legelterjetebb
- Zálogjogosult: ezt valószínűleg már ki is találták. Ha a lakásvásárlás hitel segítségével történt, akkor a zálogjogosult nem más, mint a hitelt nyújtó bank.
4. Milyen időtartamra lehet kötni a biztosítást?
A legtöbb szerződés általában határozatlan időtartamra szól.
Ez azt jelenti, hogy csak akkor jár le a szerződésünk, ha nem fizetjük tovább a biztosítási díjat, vagy ha felmondjuk a szerződést.
Felmondás nélkül tovább él a szerződésünk.
Abban az esetben is megszűnik a szerződés, ha eladjuk az ingatlant. Ilyenkor már nem áll fent az érdekviszony.
Mindezek mellett van lehetőség határozott időtartamra is kötni lakásbiztosítást, ám ez ritkaságnak számít.
5. Mi a biztosítási összeg és hogyan határozzák meg?
Amint azt a blogban említettük, a biztosítási összeg nem más, mint a vagyontárgy értéke.
Ezt az értéket írjuk bele a szerződésbe.
Ez az összeg lesz a kártérítés felső határa is.
Vagyis ennél többet nem fog fizetni a biztosító a biztosított vagyontárgyért.
Amennyiben ingóságokról beszélünk, akkor azok értékét igazából mi határozzuk meg, mert mi tudjuk, mennyiért vásároltuk azokat.
Számoljuk ki azt, hogy totálkár esetén, tehát ha minden tönkremegy, mekkora lenne az az összeg, ami fedezné a teljes kárt.
Az ingatlan esetében egy kicsit más a helyzet, mert ott nem az számít, hogy mennyiért vettük, hanem, hogy mennyibe kerülne az újjáépítés.
Példával mindig könnyebb szemléltetni ezeket a dolgokat:
Tegyük fel, hogy jön egy nagy vihar és leviszi a tetőt. Amikor megvettük a cserepet, akkor darabja lehetett, mondjuk, 200 Ft.
Most, hogy újjá kellene építeni, egy cserép ára 300 Ft. Ez esetben akkor melyiket is fizeti a biztosító?
Feltéve, hogy nem áll fenn alulbiztosítás (erről a fogalomról később írunk majd), a biztosító a 300 Ft-os cserepet fogja alapul venni a kárkifizetésnél.
Nagyon fontos, hogy a biztosítási összeget jól szabjuk meg.
Ennek az összegnek kell fedeznie az újjáépítési költségeket.
Ha jól be tudjuk lőni a biztosítási összeget, akkor nem fog felmerülni az a probléma, hogy a biztosító kevesebbet fizet, mint amekkora a kár.
6. Alulbiztosítás
Az alulbiztosítás egy rettentően kellemetlen esemény, amikor a biztosító a valódi kár értékének csak egy részét fizeti ki.
Hogyan fordulhat ez elő?
Az esetek 90%-ban ez a rosszul meghatározott biztosítási összegnek köszönhető.
Mi történik ugyanis?
A lakásbiztosítás megkötésekor rosszul állapítjuk meg ezt az összeget.
Sokszor azt vesszük figyelembe, hogy mennyibe került az ingatlan és nem azt, hogy mennyibe kerülne újjáépíteni.
Ez azért veszélyes, mert a biztosítási összeg a kártérítés felső határa is.
Nem fog annál többet fizetni nekünk a biztosító.
Tehát, ha a szerződésünkben 10 millió forint szerepel, de a kár 20 millió, a biztosító csak 10 milliót fog nekünk fizetni.
Az biztos, hogy ennek az összegnek a meghatározása nem egyszerű feladat.
Ezzel a biztosítók is tisztában vannak, ezért többféleképpen próbálkoznak ennek orvoslásával.
Általában meghatároznak egy minimális összeget úgy ingatlan, mint ingóság esetében is, ami alatt nem köthető meg a biztosítás.
Ilyenkor figyelembe veszik az elhelyezkedést, méretet, típust,stb.
Előfordulhat olyan helyzet, hogy a biztosító jobban méri fel az összeget és jól járunk.
De a biztonságunk érdekében, mindenképpen jobb, ha mi számoljuk ki a biztosítási összeget, figyelembe véve persze a épület újjáépítési költségeit és a vagyontárgyak értékeit.
7. Túlbiztosítás (felülbiztosítás)
Ha van alulbiztosítás, akkor van felülbiztosítás is!
És ez a fogalom vajon mit takar?
Ez azt jelenti, ha az az összeg, ami a szerződésben szerepel, nagyobb, mint amennyi a tényleges értéke az ingatlannak, vagy az ingóságnak, azt a biztosító nem fizeti.
Vagyis nem tudunk ilyen módon nyerészkedni.
Hiába kötjük meg 100 millió forintra a szerződést, ha az újjáépítési költségek nem haladják meg a 20 milliót.
A maradék 80 milliót nem fogja a biztosító kifizetni, csak feleslegesen fizettük ki a magas biztosítási összeg miatti drágább biztosítási díjat.
Ezt egyébként a törvény is kimondja, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy értékét.
Ha így akartunk meggazdagodni, akkor a rossz hír az, hogy sajnos más módszer után kell néznünk.
8. Milyen vagyontárgyakat lehet biztosítani?
Itt rengeteg mindent fel lehetne sorolni, de vegyük a legfontosabbakat:
-
Épületek, építmények – beszélünk itt magáról az ingatlanról, de olyan építményekről is, melyek az ingatlanon találhatóak, pl. kerítés. Lakásbiztosítás van olyan épületekre is, melyek állandóan lakottak és olyanokra is, melyek nem lakottak állandóan (pl. nyaralók). Mi a helyzet az építés alatt lévő épületekkel? Sajnos, az a status quo, hogy sok biztosító nem vállal ezekért felelősséget. Létezik olyan, hogy „építés-szerelés” biztosítás, amely kiterjed az építkezés különböző fázisaira, anyagokra, szerkezeti elemekre, stb.
-
Ingóságok – és akkor itt sorolhatjuk: bútor, konyhafelszerelés, elektronikus berendezések, szőnyeg, lámpa, függöny, ruhák, sportfelszerelés, bicikli. Egyszóval minden, ami mozdítható és nem minősül kimondottan magas értékű ingóságnak.
-
Értéktárgyak – vannak olyan dolgok, amelyeknek nem tudjuk a pontos értékét. Ilyenek lehetnek ékszerek, művészeti alkotások, stb. Ezekkel mi történik? Milyen értékben biztosítsuk őket? A válasz elég egyszerű. Képzeljük el, hogy valami történik velük! Milyen kártérítést szeretnénk kapni értük? Nyilván kérhetünk szakértői véleményt is, azt pedig csatoljuk a szerződéshez.
9. Lakásbiztosításon belüli felelősségbiztosítás?
Előfordulhat, hogy akaratunk ellenére okozunk valakinek kárt. Jogi szempontból ezt a kárt nekünk meg kéne térítenünk.
Ha viszont van felelősségbiztosításunk, akkor a biztosító átvállalja ezt.
Ugye, teljesen életszerű és előfordulhat, hogy eláztatjuk a szomszédot?
Ilyenkor mi a teendő?
Ebben az esetben jön szóba a felelősségbiztosítás!
Ugyanis az általunk okozott kárt a biztosító fedezi.
De persze csak a szerződésben szereplő összeg erejéig!
Természetesen, mint mindig, itt is érdemes elolvasni az apróbetűs részt, mert néha bizony előfordulhatnak apróbb különbségek.
10. Oké, már van lakásbiztosításom. És most?
Megköttük a szerződést, be vagyunk biztosítva.
Hátra lehet dőlni vagy még van valami tennivaló?
Az első és legfontosabb tennivalónk az, hogy rendszeresen fizessük a biztosítási díjat!
Ugyanis, ha nem fizetjük, akkor megszűnik a szerződés.
A türelmi idő általában 60 nap, de ez lehet több, vagy kevesebb is, ez a szerződésünktől függ.
Ekkor a biztosító a díjrendezettség érdekében küld nekünk egy felszólítást.
A másik fontos dolog, hogy évről évre kövessük nyomon a vagyontárgyaink értékét!
Tegyük fel, hogy szerződéskötéskor jól állapítottuk meg a biztosítási összeget, de az értéke – a piaci változásoknak megfelelően – évről évre változhat.
Tehát hiába szerepel megfelelő összeg a szerződésben 2018-ban, ha 2020-ban már nagyobb az értéke.
Ha szükséges, ezeket az értékeket frissíteni kell!
Legutolsósorban pedig, saját érdekünkben, tájékozódjunk a piaci újdonságokról!
Hiszen folyamatosan jelennek meg új termékek, csomagok, konstrukciók.
Emellett még időnként változnak a tarifák is.
Lehetséges, hogy ma X biztosítónak a legjobb az ajánlata, de jövőre ez már egyáltalán nem olyan biztos.
11. Mit csináljak, ha bekövetkezett a kár?
Ezt is tartalmazza a szerződés, de a legfontosabb, hogy a kár keletkezésétől 2 napon belül jelezni kell az eseményt a biztosítónak.
Ez történhet írásban és bizonyos esetekben telefonon is. Ezek után a biztosító a helyszínre küld egy kárszakértőt (a bejelentéstől számított 5 napon belül), aki megvizsgálja a kialakult kárt.
Fontos megemlíteni, hogy amíg a biztosító ki nem jön, nem szabad változtatnunk a helyszínen.
Abban az esetben mentesülünk csak ez alól, ha azért kell helyreállítanunk a helyszínt, hogy ne következzen be nagyobb kár. De a kárról és az általa okozta állapotról mindenképpen készítsünk fotókat!
Ha bűnügyi esemény történik (pl. betörnek, lopnak, stb.) ki kell hívni a rendőrséget, tűz esetében pedig a tűzoltóságot kell riasztanunk!
Ha ezeket a dolgokat elmulasztjuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy elesünk a kár megtérítésétől.
Arra is gondolnunk kell – s ez problémát szokott okozni –, hogy a bizitosító kérheti a kárt szenvedett vagyontárgyak számláját.
Ha ez egy céggel történik meg, az nem probléma.
Magánszemélynél azonban gondot okozhat a számla visszakeresése.
Felmerülhet még egy érdekes helyzet. Mégpedig a villámcsapásokkal kapcsolatban.
Két külön dolgot kell ez esetben megemlítenünk.
A lakásbiztosítás általában azt fedezi, ha a villám közvetlenül az ingatlanba, vagy ahhoz nagyon közel csap be. Azt azonban nem szokta tartalmazni, ha távolabb esik a becsapódás.
De ettől függetlenül sajnos sok elektronikai eszköz tönkremehet (pl. laptop).
Hogyha ettől is meg szeretnénk óvni magunkat, akkor mindenképpen érdemes a villám másodlagos hatására is kiegészíteni a biztosítást.
12. Jött az árvíz, de a biztosítási kötvény még nem jött meg. Mit tegyek?
Abban a pillanatban, ahogy a szerződést megkötöttük, és megfizettük az első díjat, a biztosítás érvénybe lép.
A kötvény ennek az egésznek csak a kézzel fogható jele.
Attól, hogy a kötvényt még nem kaptuk meg, már fedezetünk van a kockázatra, érvényes a szerződésünk.
13. Mi történik, ha nem fizetjük a lakásbiztosításunk díját?
A lakásbiztosítási szerződés alanyai közül a Biztosító kötelessége, hogy a biztosítási feltételekben meghatározott kár bekövetkezése esetén kártérítést fizessen a Szerződő félnek.
A Szerződő kötelessége pedig, hogy fizesse a szerződésben meghatározott biztosítási díjat.
Amennyiben a szerződő nem fizeti meg a soron következő biztosítási díjat, akkor a szerződés meg fog szűnni.
Természetesen a biztosítónak kötelessége figyelmeztetni a szerződő felet arra, hogy nem fizette meg az esedékes díjat.
Ebben a felszólítóban a biztosító póthatáridőt tűz ki a díj megfizetésére.
Amennyiben az Ügyfél, vagyis a szerződő továbbra sem fizet és a póthatáridő is eltelik, akkor megszűnik a biztosítás, méghozzá az esedékesség napjára visszamenőleg.
A szerződés megszűnése után hiába van kára az Ügyfélnek, a Biztosító nem fog fizetni.
Nagyon figyeljünk tehát a díjfizetési határidőkre!
14. Milyen módon mondhatjuk fel a lakásbiztosítási szerződésünket?
A lakásbiztosítási szerződés alanyai a Felek, akik egymással kötik meg ezt a szerződést.
Egyik részről a Biztosító Társaság, másik részről a Szerződő.
A Szerződő legtöbb esetben a Biztosított is egyben, de nem feltétlenül.
Lehet például, hogy én, mint szerződő megkötöm a biztosítást arra a házra, amelyben Anyukám lakik.
Mindkét fél, tehát a Szerződő és a Biztosító is megszüntetheti, vagyis felmondhatja a szerződést.
Ez a felmondási lehetőség függ attól, hogy a biztosítási szerződésünk határozott, vagy határozatlan tartamú.
A határozott tartamú szerződés, ami legfeljebb 3 év lehet, a tartam lejárta után automatikusan megszűnik.
Ez a típus sokkal ritkább, mint a határozatlan tartamú.
A határozatlan tartamú szerződést a Felek a biztosítási időszak végére mondhatják fel.
Fontos tudnunk, a biztosítási időszak kezdete az a dátum, amikor megkötöttük a biztosítási szerződést, illetve amikor a díjfizetés és biztosító kockázatviselése elkezdődött.
Mindkét félnek ettől a dátumtól kezdve 1 év után lehet felmondani a biztosítási szerződést.
Figyelnünk kell még, hogy van 30 napos felmondási idő és a felmondást írásban kell megtennünk.
Konklúzió
Láthattuk, rengeteg kérdés és információ övezi körül a lakásbiztosításokat.
Első olvasásra akár elrettentőnek is tűnhet.
Azonban rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a információkkal.
Hiszen ezen fog múlni, hogy kár esetén ki fizeti meg akár a sok milliós kárt. A zsebünkbe kell nyúlni (na jó, a bankszámlánkhoz), vagy a biztosításunk fedezi?
Senki sem szeret arra gondolni, hogy kár fogja érni.
A szólás úgy mondja: „Jobb félni, mint megijedni”.
Mi inkább azt mondjuk, hogy jobb felkészültnek lenni, mint meglepődni.
A fentiekből látható, hogy nem egyszerű egy lakásbiztosítási szerződés megkötése, illetőleg a különböző kockázatok és szerződési pontok értelmezése.
Az MNB honlapja is tud szolgálni információkkal.
Akár van már lakásbiztosítása, akár most kívánja megkötni, mindenképpen ajánlott tanácsot kérni megfelelő szakértelemmel rendelkező személytől.
Állunk szíves rendelkezésére!
A Bróker Telecenter Kft. csapata