Bizony ez nem egyszerű kérdés, de természetesen megvannak a válaszok.
Elsőként nagyon fontos látni, hogy különbséget kell tenni a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás és más egyéb biztosítási termékek között.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötését jogszabály írja elő (ugye, a nevében is benne van, hogy kötelező), a többi biztosítási szerződés megkötése önkéntes alapon működik (pl. lakásbiztosítás).
Nézzük először a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást!
Tehát, mikor nem fizet a kötelező biztosítás?
Az egyik legrosszabb, ha ismeretlen autós okoz nekünk kárt.
Például parkoló autónknak nekimegy valaki.
Vagy közúton valaki szemből szabálytalanul előz, én kitérek, de kisodródom és nekimegyek egy fának.
Sajnos, ilyen esetekben a károkozó a legritkább esetben adja meg az adatait a kárrendezéshez (parkolói eset), vagy áll meg, és elismeri a hibáját (szabálytalan előzés esete).
Igen, ez a közlekedési kultúránkra sajnos jellemző.
Amennyiben ismeretlen a károkozó, akkor egyes esetekben az úgynevezett Kártalanítási Számla terhére fogják kifizetni a kárt a vétlen autósnak.
Mi is ez a Kártalanítási Számla ?
A Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli és a biztosítók tesznek bele pénzt, pont az ilyen esetekre.
Megnyugodhatunk ?
Sajnos nem, mert ennek a számlának a terhére a kárt szenvedett autós általában nem kaphat kártérítést, ha ismeretlen a károkozó.
Ez alól kivételt képeznek a súlyos személyi sérüléssel, vagy ne adj’ Isten, halállal végződő a balesetek.
A MABISZ által kezelt kártalanítási számla leggyakrabban akkor fizet, ha ismert a károkozó, csak éppen nincs érvényes felelősségbiztosítása.
Ezekben az esetekben a kárrendezés ugyanúgy történik, mintha lenne a károkozónak érvényes biztosítása.
Károsultként tehát, ebből a szempontból megnyugodhatunk!
Nem így a károkozó!
Nagyon fontos tudnunk ugyanis, hogy ilyen esetben a kárt okozó autó tulajdonosától, illetve üzembentartójától vissza fogják követelni a kifizetett kárt, akár bírósági úton!
A közúti balesetek során mikor nem fizet még a biztosító?
Ilyen esetek lehetnek, pl. ha gyalogos, kerékpáros, vagy esetleg egy lovaskocsi okoz nekünk kárt.
A kerékpár és a lovaskocsi nem minősül gépjárműnek, így értelemszerűen nem tudunk rájuk gépjármű felelősségbiztosítást kötni.
Továbbá tudnunk kell, hogy ilyen károk esetén a Kártalanítási Számla sem fizet.
Ugyanakkor a lakásbiztosításokban van olyan kiterjesztési lehetőség, hogy gyalogosként vagy bringásként okozott károkra fizessen a biztosító.
De persze ezzel nem él mindenki, hiszen fizetni kell a biztosítóknak az ilyen szolgáltatásokért is.
Tehát a legbiztosabb, ha autónkra nem csak kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötünk, hanem casco biztosítást is!
A casco biztosítás ugyanis ilyen esetekben is fizet.
És most nézzük, mi a helyzet az egyéb biztosításokkal
Mit csináljunk akkor, ha a biztosító valamilyen kárt nem hajlandó kifizetni, például lakásbiztosítás, utasbiztosítás, vagy életbiztosítás esetén?
Tudnunk kell, hogy a biztosítónak minden esetben meg kell indokolnia, hogy miért utasítja el a kárkifizetést.
Természetesen írásban is közölnie kell.
Tekintsük át ezt a helyzetet röviden az elejétől!
Kötünk valamilyen biztosítási szerződést, saját akaratunkból.
Az első lépés, hogy a biztosító képviselője kiállít egy ajánlatot (ez gyakorlatilag egy formanyomtatvány az adott biztosítási termékre).
Ezt mi, ha megfelelnek a kockázatok és a díj, aláírjuk a biztosító képviselőjével együtt.
Itt nagyon fontos, hogy az aláírt ajánlatból kapjunk egy példányt!
Ami még fontosabb, hogy ezzel vegyük át az adott biztosításra (pl. lakásbiztosítás) vonatkozó Ügyfél-tájékoztatót és a Biztosítási Feltételeket is.
A biztosítási szerződés legfontosabb feltételeit természetesen a biztosító képviselőjének (az üzletkötőnek) el kell mondania.
Sajnos, ezt nem mindig teszik meg teljes körűen.
Ezért elengedhetetlen, hogy mi is olvassuk el a biztosítási feltételek legfontosabb részeit!
Ezek a következők: a szerződés létrejötte és megszűnése, a legfontosabb kockázatok, vagyis mikor, mire, és mennyit fizet a biztosító, valamint a különböző kizárások.
Ugyanis kár esetén a biztosítóknak fizetni kell:
ha érvényes a biztosítási szerződés (vagyis fizetjük a biztosítási díjakat rendesen),továbbá az adott kárt (kockázatot) tartalmazza a Biztosítási Feltétel, és ezt a kárt (kockázatot) nem zárta ki a biztosító!
A Biztosítók nem tagadhatják meg a kifizetést, ha fentiek teljesülnek, de nem is szokták megtagadni, hiszen ez törvényi kötelezettségük.
Amennyiben mégsem akar fizetni, akkor felülvizsgálatot kell kérnünk az adott biztosítótól.
Ha ez sem vezet eredményre, panasszal fordulhatunk a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB).
Ugyanis az MNB a biztosítók felügyeleti szerve.
A végső jogorvoslat természetesen a bíróság hatásköre.
A panaszok bejelentésének módját, valamint a jogorvoslati lehetőséget a Biztosítási Feltételek szintén tartalmazzák.
Ugyanakkor szeretnénk hangsúlyozni: amennyiben jól van megkötve a biztosítás, tehát tudjuk, mikor, mire és mennyit fizet, tisztában vagyunk a kizáró tényezőkkel és fizetjük is a díjat, akkor nem lehet problémánk a károk kifizetésével.
Miután a Biztosítási Feltételeket nem egyszerű laikusként megérteni, a legjobb mód az, ha szakemberhez fordul a biztosítás megkötése előtt!
A Bróker Telecenter csapata szívesen áll rendelkezésére!