Az elektromos autók, illetőleg a környezetkímélőbb közlekedés térnyerése erőteljesen növekszik szerte a világon.
Ezt a célkitűzést a politikai döntéshozók tudományos kutatásokra hivatkozva igyekeznek már jó ideje népszerűsíteni, jogszabályokkal irányt mutatni, és nem utolsósorban komoly pénzügyi forrásokkal támogatni.
Ez egyértelműen nyomon követhető az Európai Unióban, így hazánkban is, például az elektromos autókra biztosított állami támogatásokkal, de erre később majd visszatérünk.
A cél világos. A globális felmelegedés bizonyítottan jelen van. Ez pedig nagy mértékben a fosszilis energiahordozók, főként a kőolajból előállított üzemanyag (benzin és gázolaj) túlzott használata miatt alakult és alakul így. Ezért egyre inkább a megújuló energiaforrások alkalmazása kerül előtérbe a fenntarthatóság és gyermekeink nyugodt jövőjének biztosítása érdekében.
Az elektromos autók biztosításának témakörében elsőként nézzük meg, mit értünk az elektromos autó fogalma alatt!
Mindenképpen különbséget kell tennünk például a hibrid és a villanyautók különböző kategóriái között.
A hibrid autó nem is igazán elektromos autó. Ugyanis belső égésű motorral hajtott és külső forrásból nem is tölthető. A hibrid autók főként benzinnel (ritkán gázolajjal) működnek, de úgynevezett fékenergia visszanyeréssel elektromosságot is tudnak előállítani (regeneratív fékezés). Ezt egy kisebb méretű akkumulátor raktározza és tisztán elektromosan mindössze pár kilométert tudnak csak megtenni.
A következő szinten a tölthető hibrid autók találhatóak, az ún. plugin hibridek. Az előző kategória nagyobb akkumulátorral és külső elektromos töltési lehetőséggel (konnektoros) felruházott változata, de ennél a típusnál is a belső égésű motor dominál. A tisztán elektromos hatótáv ugyanakkor már 30-50 km, ugyanakkor a fűtés, vagy hűtés bekapcsolásakor sokszor azonnal elindul a belső égésű motor, hiszen a hibrid autókhoz hasonlóan ez esetben is ez az elsődleges meghajtási forma.
A 3. kategóriába a hatótáv növelt elektromos autók tartoznak. Ezek már tisztán elektromotorokkal hajtott járművek, melyekbe kis méretű benzinmotort szereltek abból a célból, hogy külön külső elektromos rátöltés nélkül megtehetőek legyenek nagyobb távolságok is. Ezek az autók ugyanakkor már teljes értékű villanyautóként is használhatóak, mert 100-150 km megtételére is képesek tisztán elektromos üzemben.
Végezetül pedig itt vannak a tisztán elektromos autók. Ezekben az autókban már nincsenek benzin vagy dízel üzemű robbanómotorok. Csupán elektromos motorokkal működnek, melyeket nagyméretű akkumulátorok látnak el energiával, és kizárólag külső forrásból tölthetőek. Az egy töltéssel megtehető hatótávolságuk a középkategóriás autóknak 100-250 km, míg a nagyobb modellek esetében 300-600 km is lehet.
Fentiek tisztázása azért is volt fontos, mert nem mindegy, melyek kaphatnak zöld rendszámot, melyeket támogatja az állam, és melyiknek, milyen kapcsolódása van a különböző autóbiztosításokkal.
A biztosítások ismertetése előtt nézzük meg, mely elektromos autók kaphatnak zöld rendszámot, íme:
- a tisztán elektromos meghajtású autó,
- hatótáv növelt elektromos autók, melyek tisztán elektromosan meg tudnak tenni minimum 50 km-t,
- olyan plugin hibrid, mely legalább 25 km-t meg tud tenni, csak elektromos üzemmódban.
A zöld rendszám fő előnyei között van például a gépjárműadó és regisztrációs adó alóli mentesség, vagy a sok helyen biztosított ingyenes parkolás.
Ugyanakkor különbség van a zöld rendszámra jogosult és az állami támogatást igénybevehető elektromos autók között. Előbbiek köre bővebb, ugyanis a maximum 2,5 millió forintos állami támogatás a Magyarországon vásárolt új, tisztán elektromos meghajtású autókra igényelhető. Tehát hibridre és plugin hibridre nem! Itt pedig már rá is térünk az elektromos autók és ezek biztosításainak kapcsolatára.
Természetesen minden kategóriájú elektromos autókra meg kell kötni az úgynevezett kötelező gépjármű felelősség biztosítást (kgfb).
Most csak röviden, emlékeztetésképpen:
a kgfb-t törvényi kötelezettsége megkötni minden üzembentartónak és folyamatosan fizetni kell ennek a díját. Ennek fejében, az autónkkal másnak okozott kárt téríti meg a Biztosítónk, helyettünk.
Az úgynevezett casco biztosítás, ellentétben a kötelezővel, önkéntes alapon köthető autóbiztosítás. Maga a szó, casco, egyesek szerint spanyol eredetű, de talán újkeletűbb magyarázat, hogy 2 angol szó kezdőbetűiből áll össze, mint mozaik szó. Casualty (baleset) és collission (ütközés).
A lényeg, hogy ez a típusú autóbiztosítás választható. Kivétel persze itt is van, ugyanis, aki villanyautóra állami támogatást kap, annak meg kell kötni a casco biztosítást is!
A casco biztosítás esetében a közlekedés során, saját magunk által, az autónkban okozott kárt téríti meg a biztosító.
Ezekkel a biztosításokkal már korábbi blogjainkban is részletesen foglalkoztunk: itt és itt.
Az elektromos autóknál a kötelező felelősségbiztosítás díjai általában nem nagyon térnek el robbanómotoros társaikra fizetett összegektől. Jelenleg egyébiránt a kgfb szerződések éves átlagdíja 45 ezer forint körül mozog. A kgfb díjait nagy mértékben befolyásolja az a tény, hogy az üzembentartó korábban okozott-e balesetet vagy sem (bonus-malus rendszer). Egy középkategóriás autó díja, kezdő vezetővel, nagyjából 45 ezer forint, míg egy hosszú távon balesetmentes múlttal rendelkező személy 20 ezer forint alatt fizethet évente.
Egy villanyautó kgfb díja tehát egyelőre követi ezeket az árakat, de nem minden esetben. Ugyanis egyes biztosítótársaságok drágábban adják, míg mások - elsősorban üzletpolitikai megfontolásból -, kedvezményes díjszabást alkalmaznak a környezettudatosabb autósoknak.
A casco biztosításoknál viszont egész más a helyzet. Ezek díjai villanyautókra lényegesen magasabbak minden biztosítónál! Ennek oka viszonylag logikus: a kgfb díjait elsősorban - mint előbb is említettük - az üzembentartó vezetési stílusa, múltja befolyásolja, míg a casco-k díjait az autó értéke és a potenciális javítási költségek határozzák meg.
Fontos tényező, hogy az elektromos autók egyelőre jóval drágábbak, mint a benzinesek vagy a dízelesek. Ezenkívül még kevés az elektromos autókra szakosodott szerviz, arról nem is beszélve, hogy jelenleg nem igazán találhatóak bontott-, vagy utángyártott alkatrészek.
A villanyautók esetében tehát a casco biztosítások díjainál akár 30, de inkább 50 és 100 százalékos emelkedést láthatunk a biztosítási piacon.
Elektromos autóknál, mind a kgfb, mind a casco biztosítások díjainak jövőbeni alakulása nagyban függ a kárstatisztikák alakulásától. Mivel az egész villanyautózási ágazat igen kis múltra tekint vissza, így nagyon kevés tapasztalati számmal tudnak még kalkulálni a biztosítók.
Ezen blogunkból is kitűnik, hogy laikusok számára nem könnyű az eligazodás a biztosítók szolgáltatásai és díjai vonatkozásában. Nem mindegy, melyik biztostó melyik termékét választjuk, és milyen áron.
Természetesen a Bróker Telecenter csapata ezekben az ügyekben is áll szíves rendelkezésére!