Ahhoz, hogy számunkra megfelelő biztosítást tudjunk kiválasztani, első lépésként nagyon fontos az életbiztosítások megkülönböztetése.

A legegyszerűbb felosztás, hogy egyrészt vannak azok az életbiztosítások, melyek lényegében csak a biztosított halála esetén fizetnek, másrészt vannak olyanok, melyek fő célja a megtakarítás.

Ez utóbbi gyakorlatilag egy hosszabb távú, akár havonta fizethető tőkegyűjtés, kisebb-nagyobb kamatnyereség reményében, több esetben azonban tőkevesztés kockázatával. Ezekben is van úgynevezett haláleseti szolgáltatás, hiszen ennek hiányában miért is neveznénk életbiztosításnak, de ennek összege általában mindössze pár millió forintot tesz ki.

Ezzel a fajta biztosítással blogunk nem foglalkozik, hiszen klasszikus értelemben nem is tekinthető életbiztosításnak.

Az első kategória tehát a klasszikus, az igazi életbiztosítás, melyet kockázati életbiztosításnak hívunk. Ezeknél a biztosításoknál is vannak egyéb lehetőségek, melyekre később kitérek, de a fő szolgáltatás halál bekövetkezte esetén válik esedékessé.

Klasszikusnak azért is nevezhető, mert ezek nyomai már az ókori Rómában is megjelentek temetkezési segélyek formájában.

Nézzük a mai, korszerű kockázati életbiztosításokat kicsit részletesebben!

Fentieket megerősítve tehát, a kockázati életbiztosítások fő kockázati eleme a haláleset.

Tudvalevő, hogy a halál, vagy a halállal kapcsolatos gondolkodás, tervezés természetesen nem túl kellemes dolog, de lássuk be, hogy elkerülhetetlen, ezért jobb, ha tudatosan foglalkozunk vele.

A kockázati életbiztosításokban is van szerződő és biztosított. A kettő lehet ugyanaz a személy, de lehet különböző is. Korábbi, lakásbiztosításokkal kapcsolatos blogjainkban (itt, itt)a szerződő és biztosított mibenlét közötti különbséget már tisztáztuk. Az életbiztosítások esetében ugyanakkor meg kell ismerkednünk a kedvezményezett fogalmával is.

Kedvezményezett az a személy, aki a biztosított halála esetén megkapja a biztosítási összeget.

A kockázati életbiztosítások szerződője tehát fizeti a biztosítás díját, a biztosított pedig az a személy, akire a biztosítás szól. Sok esetben a szerződő és a biztosított személye ugyanaz.

Kedvezményezett általában a gyermek, vagy a házastárs.

Miért és mire is jó a kockázati életbiztosítás?

1. Anyagi biztonságot teremt.

Amennyiben a családfenntartó jövedelme tragédia bekövetkeztében kiesik, komoly segítséget tud nyújtani a családnak egy kockázati életbiztosítás szolgáltatása. Ezeket a biztosításokat ugyanis általában több tízmillió forint biztosítási összegre kötik meg.

Fontos tudni, hogy magánszemély által kötött kockázati életbiztosítási szerződés biztosítási összege adómentes, valamint nem része a hagyatéknak. Ez utóbbi azért is fontos, mert így az esetleges hagyatéki terhek (tartozások) nem vihetik el azt.

2. Hitelfedezetként is használható.

A legtöbb esetben a hitelt nyújtó bank elvárja, hogy a hitelösszegre a hitelfelvevő kössön kockázati életbiztosítással. Kockázati életbiztosítás birtokában, a legnagyobb baj esetén ugyanis a biztosító a fennálló hiteltartozást kifizeti a banknak, mint kedvezményezettnek. Ilyenkor sem kell az örökösöknek helytállni, vagy ne adj Isten, elhagyni otthonukat, mert nem tudják tovább törleszteni a hitelt.

A kockázati életbiztosítás további jellegzetességei:

A szerződő meghatározza a biztosítási összeget (ez sokszor több tízmillió forint), valamint a biztosítás tartamát. A kockázati életbiztosítások többségében meghatározott tartamra szólnak, 5, 10, 15, vagy akár 20 évre is.

A meghatározott biztosítási összeg betegségből eredő halál esetén kerül kifizetésre, később látjuk, mások a számok, ha halál oka baleset. Mint minden biztosítási szerződés, a kockázati életbiztosítás is tartalmaz kizárásokat. Ezek legfőképpen a következők: háborús helyzet, extrém sportok, öngyilkosság, ittas járművezetés, járványhelyzet (pandémia). Itt rögtön meg kell említeni, hogy a koronavírus kockázatát viszont a legtöbb biztosító már bevállalja.

A kedvezményezettről a szerződő és a biztosított együtt határoz, amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén (haláleset) a kedvezményezett kapja meg a biztosítási összeget.

A kockázati életbiztosítások alapdíjai relatíve nem drágák, ugyanis, amennyiben a biztosítás tartama alatt a biztosított nem hal meg - ami lássuk be, nyomós közös érdek - a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

Lássunk egy konkrét példát a díjra és a szolgáltatásra.

Egy 35 éves családapa 20 millió forintos biztosítási összegre, 10 éves tartamra, kb. havi 7 ezer forintos díjat fizet. Így 10 év alatt kifizet összesen nagyjából 850 ezer forintot, de ha bekövetkezik a tragédia, akár a megkötéstől számított fél év múlva, akkor a család kap 20 millió forintot. Ez utóbbi esetben pedig mindössze 42 ezer forint volt a befizetett díj.

Ezek voltak tehát a kockázati életbiztosítások legfontosabb tudnivalói.

Még egy pár érdekes információ ehhez a biztosítási termékhez:

Számos biztosítótársaság baleseti halál esetén a biztosítási összeg másfélszeresét fizeti ki, közlekedési halál estén pedig a kétszeresét.

Nagyfokú, balesetből eredő egészségkárosodás esetén (rokkantság) a biztosítási összeg akár kétszeresét is kifizeti a biztosító.

Az alapbiztosítás mellé külön díjért több szolgáltatást kínálnak az egyes biztosítók.

Ilyenek a teljesség igénye nélkül: daganatos betegségek esetén nagyobb, egyösszegű kifizetés, nagyértékű diagnosztikai vizsgálatok, kórházi napitérítés, orvosi asszisztencia szolgáltatás.

Jelen blogunk ismét igyekszik megvilágítani a biztosítások fontosságát, illetőleg szükségességét.

Ugyanakkor látható, hogy mind a kockázatok, mind a díjak, mind a jogi megfogalmazás szakértelmet igényel a megfelelő és testreszabott biztosítás kiválasztásához.

A Bróker Telecenter csapata ebben a kérdésben is szíves rendelkezésükre áll.