Magyarországon a lakásbiztosítások lefedettsége közel 75%, ami azt jelenti, hogy 4 otthonból majdnem 3 biztosítva van. Ez európai szinten is jó átlag. Romániában például ez a szám 20% körül van.
Ez azt jelenti, hogy a ház- és lakástulajdonosok, valamint sok esetben a bérlők is tisztában vannak a lakásbiztosítások fontosságával. Ugyanakkor mégsem tudja mindenki, mire és mikor jó egy otthonbiztosítás.
Pedig a lakásbiztosítási szerződések alapvető ismerete döntő fontosságú. Tapasztalataink alapján ugyanis amikor egy Ügyfél nem elégedett a kárkifizetéssel, döntő többségben arra vezethető vissza, hogy nem jól kötötte meg ezt a szerződést, vagy nem frissítette azt.
Korábbi blogjainkban igyekeztünk sok hasznos információt adni a lakásbiztosításokról.
Legyen szabad emlékeztetni például az „5 dolog, amit tudnod kell a lakásbiztosításról” vagy a „Nyári viharkárok - Mire figyeljünk a lakásbiztosításoknál” című blogjainkra.
Miután egyértelműen fontosnak ítéljük, hogy minden Ügyfél tisztában legyen lakásbiztosításának alapvető feltételeivel, nézzük, honnan tájékozódhat. A Biztosítók általában közzétesznek és átadnak egy úgynevezett termékismertetőt, vagy tájékoztatót. Ezekben a leglényegesebb tudnivalók találhatóak rövid, informatív formában.
Például: mire terjed ki a biztosítás, milyen korlátozások vannak, mikortól-meddig tart a kockázatviselés, stb.
Ezekből a tájékoztatókból ugyanakkor a biztosítási szerződés megkötése előtt nem mindig tudjuk megállapítani, hogy nekünk pontosan mire van szükségünk.
Teljeskörű írásos tájékoztatást a biztosítási-, vagy szerződési feltételek nyújtanak. Ezek bizony 30, 50, vagy akár 100 oldalas dokumentumok. És persze jogi nyelvezettel bírnak.
.jpg)
Miért is ilyen nagy terjedelműek?
A biztosítási feltételeknek 2 alapvető része van: az általános szerződési feltételek, és az úgynevezett különös feltételek.
Lássuk, mit tartalmaznak általában az általános szerződési-, vagy más néven az általános biztosítási feltételek (a teljesség igénye nélkül): a szerződés alanyai, a szerződés létrejötte, a kockázatviselés ideje és helye, a biztosítási összeg és a biztosítási díj, túlbiztosítás és alulbiztosítás, kármegelőzés és kárenyhítés, kárbejelentés, a szerződő felek kötelezettségei, stb.
E definíciók nagy hányadát részleteiben a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) vonatkozó rendelkezési szabályozzák. Ami igazából az Ügyfeleket leginkább érdekli, azok a különös feltételekben vannak rögzítve.
Ugyanis itt találhatóak a jelen blogunknak címet adó alap és kiegészítő biztosítási kockázatok részletes leírásai.
Az alap biztosítási kockázatok a legfontosabb biztosítási eseményeket tartalmazzák, úgy, mint az elemi károk (tűz, árvíz, földrengés, vihar, villámcsapás, stb.) és egyéb gyakori biztosítási események (csőtörés, üvegtörés, betöréses lopás, stb.).
Ezen kockázatok árát ügyfélként meg is fizetjük a biztosítás díjban. Két fontos tudnivalót azonban meg kell említenünk ennek kapcsán: az egyik, hogy számos egyéb biztosítási esemény fedezete esetén külön díjat kell fizetnünk, a másik, hogy rendkívül eltérő az egyes biztosító társaságok alap-, de főként a kiegészítő biztosításainak tárháza.
Tudunk tehát szépen mazsolázni, tegyük most ezt!
A már említett elemi károk, mint gyűjtőfogalom, nagyjából 15 féle biztosítási eseményt takarnak. Fent már említettem a legfontosabbat ezek közül (tűz, árvíz, stb.), de ide tartozik még például a sokkal ritkább „ismeretlen üreg beomlása” káresemény is.
Az elemi károk közül manapság nagyon gyakori a villámcsapás másodlagos hatása. Ez azt jelenti, hogy nem a biztosított ingatlanba csap a villám közvetlenül, hanem 1 km-es körön belül sújt le. Az ilyen esetben keletkezett feszültségingadozás miatt tönkremehetnek egyes elektromos berendezések (TV, számítógép, stb.).
A biztosítók túlnyomó többségénél ez a kockázat benne van az alapban, de nem árt figyelnünk, mert nagyon ritka esetben előfordulhat, hogy mégsem szerepel a feltételben.
További fontos tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy a nagy értékű elektromos eszközök esetében szükség van az úgynevezett túlfeszültségvédő aljzat alkalmazására is. Ennek hiányában nem térít a biztosító.
Az alapbiztosítások köré sorolhatjuk még - szinte minden esetben - a gyakori betöréses lopás, csőtörés, üvegtörés, vagy felelősségbiztosítás kockázatait. A nagyfokú piaci verseny miatt több biztosító az alapdíjért betesz még számos biztosítási eseményt. Ilyenek többek között a nem túl gyakori tűz nélküli füst- és koromszennyezés, illetőleg duguláselhárítás, vagy a sokkal gyakoribb balesetbiztosítás.
Mi is az a tűz nélküli füst- és koromszennyezés? Ezt a kockázatot is - mint a legtöbb újkeletűt -, a modern kor és technika egyre sűrűsödő változásai hívták életre.
Például valaki otthon, a konyhájában elkezd kalácsot sütni. Igen ám, de elfeledkezik erről, a sütőben felejti és a hőn áhított finomság „odaég”. Ilyen esetben ténylegesen nincs tűz, ugyanakkor a kalács gyakorlatilag szénné feketedik és a közben keletkezett füst és korom befeketíti a falat és a konyhabútort, aminek helyreállítása általában nem kis költség. No, ezt fedezi a biztosító, ha van a lakásbiztosításunkban ilyen fedezet.
Szánjunk még pár gondolatot a balesetbiztosítás kockázatára! Nem túl sokan tudhatják, hogy mennyire fontos kockázatról van is szó.
Magyarországon ugyanis évi 250 ezer, közel napi 700! háztartási baleset történik (forrázás, mint égési sérülés, kertészkedés, barkácsolás, ágy lábába rúgás, kutyasétáltatás). Amennyiben esetleg nem találjuk az alapkockázatok között, mindenképpen javasolt kiegészítőként beletenni a szerződésbe.
Lássuk most a kiegészítő biztosítások arzenálját!
Különleges üveg biztosítása
Ebben az esetben például a zuhanykabinok üvegfalát, az erkély üvegezését, vagy a kerámialapos főzőlapot biztosíthatjuk.
Napelem, napkollektor biztosítása
A zöldenergia térnyerése miatt egyre gyakoribb igény.
Áramkimaradás
A fagyasztott élelmiszerek megromlásának esetére is lehet a biztosítóktól fedezetet vásárolni.
Nagyértékű ingóságok
Mint például ékszerek vagy festmények betöréses lopása ellen is lehet biztosítást kötni.
Garázsban tartott gépjárművek biztosítása elemi károk ellen
Ez a kockázat is, mint általában az összes kiegészítő biztosítás, tartalmaz kártérítési felső határt, ebben az esetben ez nagyjából 1 millió forint.
Miután az autók túlnyomó többsége nagyobb értékű, ezért mindenképpen érdemes elolvasni a „Milyen különbségek vannak a casco és a KGFB között” című blogunkat, mely részletes útmutatást ad gépjárművünk biztosítási lehetőségeiről.
A kiegészítő biztosítások között találhatjuk még többek között:
- a duguláselhárítást,
- a műszaki cikkek kiterjesztett garanciáját
- vagy az ebtartói felelősségbiztosítást.
A kiegészítő biztosítások opcionálisak, tehát választhatók, de külön díjat kell fizetnünk értük.
A fentiekből látható, hogy az egyes lakásbiztosítási szerződések feltételei, kockázati körei és emiatt a biztosítások díjai nagyon eltérőek az egyes biztosítóknál. Annak érdekében, hogy otthona biztosítási szempontból megfelelő védelmet kapjon, és ár-érték arányos legyen, mindenképpen javasoljuk szakértők igénybevételét.
A Bróker Telecenter csapata áll szíves rendelkezésére!