Nyári viharkárok - Mire figyeljünk a lakásbiztosításoknál

Évről évre, tavasztól a nyáron át, egészen késő őszig szélsőséges éghajlati viszonyoknak lehetünk tanúi országszerte.

Idén nagyon is szokatlan módon, már februárban beköszöntött az idei első extrém időjárás.

Ezek a szélsőséges, illetőleg extrém meteorológiai viszonyok vihar, jégverés, illetőleg felhőszakadás formájában jelentkeznek elsősorban. Természetesen a vihar velejárója nagyon sok esetben a villámlás is.

Mit tehetünk az esetleges károk enyhítésének érdekében?

Természetesen alapvető e kockázati körökben is, hogy rendelkezzünk lakásbiztosítással. Magyarországon ez nagyjából rendben is van, mert 100 házból, illetve lakásból közel 75 biztosítva van. Ez az arány nyugat-európai mércével is igen jónak mondható.

Akik nem biztosítottak, azok túlnyomó többségben árvíz-, vagy belvízveszélyes területen laknak, vagy nagyon öreg és nem kellően karbantartott házuk van. Ezért ezeket az épületeket a biztosítók nem vállalják be.

Az extrém időjárás tekintetében tehát a biztosítási védettség Magyarországon alapvetően rendben van. Persze nem elég, hogy van biztosításunk, annak jónak is kell lennie, de erre később visszatérünk!

Most nézzük, hogy a szélsőséges éghajlati viszonyok milyen károkat tudnak házunkban, lakásunkban okozni!

Első helyen természetesen a vihar áll. A vihar biztosítási definíciója: amennyiben a szél ereje eléri az 54 km/órás sebességet, és ez a biztosított épületben kárt okoz, a biztosítónak fizetnie kell.

Az erős szél leggyakrabban a tetőzetet, valamint a kéményeket tudja megbontani megrongálni, melynek kárértéke akár a több százezer forintot is elérheti. Kevésbé köztudott, hogy a tetőn és a kéményeken kívül az előtetőt rongálja meg a vihar legtöbbször. Az előtető szolgálja családi házak esetében a bejárati ajtó előtti rész csapadék és szél elleni oltalmát.

Nagyon fontos, hogy több biztosító társaság csak külön díjért vállalja az előtetők védelmét. Ilyenkor külön meg kell néznünk a biztosítási ajánlatot! Amennyiben pedig az alapkockázatok között nem szerepel az előtető biztosítása, akkor kérni kell azt. Ez a különdíj nem jelentős összeg, de rendkívül lényeges, hogy az előtetők biztosítva legyenek családi házak esetében!

És még mindig nem dőlhetünk hátra!

Ugyanis az sem mindegy, az előtető milyen anyagból készült! Amennyiben az nem üveg, hanem például bitumenes lemez, akkor több biztosító ezeket külön díj ellenében sem vállalja.

Megnyugtatásképpen természetesen tudunk olyan biztosítót találni, melyek az előtetőt bármilyen fedés esetében biztosítja.

A vihar velejárója a villámlás, villámcsapás. A villámcsapás által okozott károk biztosítási szempontból kétfélék lehetnek: közvetlen és közvetett.

Közvetlennek nevezzük, amikor a biztosított épületbe csap bele a villám, közvetettnek pedig az olyan eseményt, amikor a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1.000 méteres körzetében volt. Ez utóbbi sokkal gyakoribb káreset mostanában, ami persze azért is merül fel, mert a régi biztosítási szerződésekben nem volt ilyen kockázat.

A közvetett villámcsapás okozta károk az elektromos berendezéseket rongálják meg, vagy teszik tönkre. Gondoljunk csak bele, manapság mennyi-mennyi elektromos berendezés, kisebb-nagyobb kütyü található otthonunkban!

Televízió, hifi berendezés, számítógép, laptop, okostelefon, mosógép, riasztóberendezés, csakhogy a legfontosabbakat említsük! Ezek bizony mind-mind elromolhatnak, tönkre mehetnek villámcsapás esetén, akkor is, ha a villám becsapódása távol volt tőlünk!

Rendkívül fontos!

A legtöbb biztosító társaság a több százezer forintos eszközöket kizárólag úgynevezett túlfeszültségvédő aljzat megléte esetén biztosítja. Ez mindössze pár ezer, esetleg tízezer forintos tétel, tehát a drágább készülékeinket mindenképpen csatlakoztassuk ezekhez kötelező jelleggel!

A nyári viharokat nemcsak villámcsapások kísérik, hanem sajnos gyakran jégeső, jégverés is.

Ez a kockázat szinte valamennyi biztosító társaságnál alapkockázatként szerepel. Ezek alapján megtéríti a biztosító a tetőfedésben, külső vakolatban és redőnyökben keletkezett károkat.

Sőt, ha a jégeső megrongálja a tetőzetet és azon keresztül a beömlő csapadék kárt okoz a benti, biztosított vagyontárgyakban, akkor is fizet a biztosító. Végezetül a felhőszakadásról is szükséges pár szót ejtenünk, amellyel szintén többször találkozhatunk a nyár folyamán.

A köznyelv „pillanatok alatti bőrig ázásként” ismeri az ilyet, a biztosító viszont ennél szigorúbban definiálja: felhőszakadás akkor jelentkezik, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a csatornarendszer képtelen elnyelni. A kárkifizetés feltétele természetszerűleg az, ha ez a víz a helyiségekbe ömölve kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Tudni illik, hogy akár vihar, akár villámcsapás, akár felhőszakadás, akár jégverés történik valahol, ezek tényét nem az Ügyfelek, de nem is a Biztosítók állapítják meg.

Ezeket hivatalosan az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) közli. Tehát amennyiben egy Ügyfél ezek miatt kárt jelent, akkor a biztosítók lekérik az OMSZ-től, hogy az adott napon és napszakban volt-e pl. vihar, vagy felhőszakadás az adott településen.

Korábbi blogunkban már említettük, hogy egy biztosítási szerződésben a biztosítóknak kötelessége leírni, hogy mikor, mire és mennyit fizet az Ügyfeleknek. Ezek mellett azt is leírják, hogy milyen eseteket zárnak ki a fedezeti körből. Egyszerűbben megfogalmazva: hogy mikor nem fizetnek.

Nézzük a „nemfizetés” legtipikusabb eseteit!

Viharkároknál a helyiségeken belüli légmozgások (tipikusan a huzat) által okozott károkat, vagy, ha a károk pl. le nem zárt ablakokra, vagy külső ajtókra vezethetők vissza.

Továbbá nem fizet akkor sem, ha a vihar az épület üvegezésében, vagy az előtetőben okoz kárt. Természetesen ezekre köthető biztosítás, ahogy ezt korábban már említettük is az előtető esetében.

Általában akkor sem fizet a biztosító, ha a felhőszakadás az épület külső vakolatában okoz kárt, vagy a jégverés az épület festését rongálja meg.

Nagyon fontos, hogy vihar, vagy felhőszakadás esetén mindenképpen csukjuk be az ablakokat! Ugyanis a nyitott nyílászárón keresztül beömlő csapadékra általában nem fizetnek a biztosítók. Igaz, pár esetben kérhető külön kockázatként, de ezeknél is limitálva van a kárkifizetés pár tíz ezer forintos összeghatárig.

Továbbá - ahogy már blogunk első felében szintén említettük - közvetett villámcsapás esetén a drágább elektronikai eszközök kárait csak akkor fizetik ki a biztosítók, ha rendelkeznek túlfeszültségvédő aljzattal.

Blogunk elején utaltuk arra is, nem elég, ha van lakásbiztosításunk, annak jónak is kell lennie!

Ezeknél a gyakori nyári viharkároknál is láthatjuk, mennyire kell figyelnünk, hogy mire és mekkora értékben van biztosítási védelmünk. És még ott vannak a kizárások, valamint a külön díjért megköthető kiegészítő kockázatok.

A megfelelő biztosítási védelem azt is jelenti, ahogy ezt már egy korábbi blogunkban leírtuk, hogy ingatlanunk és ingóságaink ne legyenek sem alul-, sem felülbiztosítva.

Az első esetben kár esetén nem fogunk megfelelő kártérítést kapni, a másodiknál többet fizetünk, mint kellene.

Mindenképpen szükséges tehát időszakonként felülvizsgáltatni a lakásbiztosítási szerződésünket.

A Bróker Telecenter ez ügyben is áll az Ügyfelek szíves rendelkezésére!

Vonatkozó, korábbi blogjaink: