Napjainkban abszolút aktuális témakör a megújuló energiát hasznosító berendezések kérdése.
Talán kijelenthető, hogy egy elenyésző kisebbséget kivéve a többség egyértelműen látja és érzi a globális felmelegedésből adódó klímaváltozás hatásait.
A tudósok és kutatók legnagyobb része a klímaváltozás elsődleges okai közt a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) nagy mértékű használatát jelöli meg.
Ezek ellentételezését, majd később teljes kiváltását az úgynevezett megújuló energiaforrások használatában és hasznosításában látja jelenleg a tudomány. Ezek közül a legismertebb a nap-, a szél-, a víz- és geotermikus energia, melyek használatának ösztönzését az Európai Unióban a kormányok támogatás formájában valósítják meg.
Jelenleg a háztartások, döntően a családi házak esetében leginkább a napelemmel és a napkollektorral találkozhatunk.
Mielőtt rátérnénk ezen vagyontárgyak biztosításának kérdésére, elsőként tisztázzuk a különbséget a napelem és a napkollektor között:
A napelem a napenergiát elektromos áram formájában hasznosítja. Leegyszerűsítve: a napelem a napenergiából áramot készít.
A napkollektor viszont a napenergiát hő formájában hasznosítja, tehát a napenergiából hő lesz. Itt a nap a napkollektorban lévő folyadékot felmelegíti, melyet egy hőszigetelt tartályban tárol és szükség esetén ezt fűtésre, fürdésre és főzésre is használhatjuk.
A napelem népszerűbbnek mondható, sok-sok családi ház tetején, esetleg családi házak kertjeibe telepítve találkozhatunk vele, hiszen sokrétűbb a felhasználása, mint a napkollektornak. Ugyanis a napelem bármely elektromos eszköz által felhasználható elektromos áramot tud előállítani.
Most pedig vágjunk bele a megújuló energiát hasznosító berendezések biztosítási és biztosíthatósági kérdésébe!
Ezek az eszközök tehát - mint azt már fentebb említettük - leginkább a napelem, napkollektor, hőszivattyú, geotermikus hőszivattyú, valamint ezek vezetékei, berendezései és szerelvényei.
Tehát a napelem, napkollektor és az egyéb megújuló energiát hasznosító berendezések természetesen biztosíthatók, de több esetben eltérő megoldásokat találhatunk az egyes biztosító társaságoknál.
Mint azt már korábban említettük (lásd „lakásbiztosítások alap és kiegészítő kockázatai” című blogunk) a biztosítók a biztosítási feltételekben határozzák meg, mit, hogyan és mi ellen biztosítanak, valamint miket zárnak ki a biztosításból.
Emlékezetfrissítés gyanánt: a biztosítási szerződések elengedhetetlen alapjai az általános biztosítási feltételek és az úgynevezett különös feltételek. Ezek együttesen kitesznek akár 50-100 oldalt is, többnyire nem túl egyszerű, jogi szövegkörnyezetben ágyazva.
Minket ez esetben elsősorban a különös feltételben rögzítettek érdekelnek, ugyanis innen tudjuk meg, hogy például a napelemet mi ellen lehet biztosítani.
Az egyik legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy a legtöbb biztosítónál nem tartozik az alapbiztosítások körébe a napelem, a napkollektor, vagy a hőszivattyú.
Ez azt jelenti, hogy kiegészítésképpen, tehát választhatóan lehet biztosítani ezeket a berendezéseket, természetesen külön díj ellenében.
Amennyiben biztosítunk egy családi házat vagy lakást, akkor biztosítva lesz az egész ház (falak, tető, pince, melléképületek), benne a különböző vezetékek (elektromos, víz), valamint a lakásban lévő ingóságok (bútorok, tv, számítógép, konyhai eszközök). Ezt nevezhetjük alapbiztosításnak, melyhez tartozik egy fizetendő biztosítási díj.
Ugyanakkor sok-sok kiegészítő biztosítás is létezik a biztosítási piacon. A teljesség igénye nélkül: vandalizmus okozta károk, különleges üvegek biztosítása, garázsban tartott gépjárművek biztosítása, házi kedvencek balesete és betegsége, kórházi lopás, kutyatartói felelősségbiztosítás, szabadban tartott kerti bútorok). Ezekért a kockázatokért külön díjat kell fizetnünk.
Ide tartoznak a megújuló energiát hasznosító berendezések is.
Milyen biztosítás események ellen lehet biztosítani például a napelemet?
Alapvető igény az Ügyfelek részéről, hogy a napelem számára legveszélyesebb kockázatokra lehessen biztosítást kötni. Persze fontos lehet földrengés, robbanás és árvíz ellen is biztosítani, de talán ezek előfordulása hazánkban nem számottevő.
Ugyanakkor a napelemek vagy napkollektorok leginkább a viharnak, jégverésnek, vagy villámcsapásnak vannak kitéve. Ezek ellen is tudjuk biztosítani, sőt akár abban az esetben is fizet a biztosító, ha az épület tetejéről ellopják a napelemet.
A biztosítási feltételekben igen fontos rész az, amikor a biztosító kizárja a kártérítési kötelezettségét. A megújuló energiát hasznosító eszközök esetében is van ilyen kitétel. Vagyis csak abban az esetben fizet a biztosító a fent említett biztosítási események bekövetkezésekor, amennyiben a napelem, napkollektor, hőszivattyú a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak megfelelően van telepítve és karbantartva.
Nézzünk egy igen fontos kitételt még: jelesül milyen értékben és mekkora díjért tudjuk biztosítani ezeket a berendezéseket?
Kezdjük a díjjal! Amennyiben 2-3 millió forint értékben szerelünk föl napelemet, úgy az éves díjunk erre 3-4 ezer forint körül van. Viszonyításképpen, egy 100 m2-es családi ház teljeskörű biztosítása nagyjából 50 ezer forint/év.
Mint azt fentebb említettük, a legtöbb biztosítónál választhatóan, külön díjért lehet napelemre biztosítást kötni. Előfordul, hogy a napelem vagy napkollektor különdíj megfizetése nélkül szerepel az alapbiztosításban, azonban az ilyen szerződésben maximalizálják a kifizethető kártérítést pl. 1 millió forintban.
Ahol – és az esetek többségében ilyen biztosítási termékekkel találkozunk - kiegészítőként lehet megkötni ezt a biztosítást, ott a biztosított érték (vagyis a biztosítási összeg) az úgynevezett bekerülési érték, tehát az az összeg, amennyiért megvettük a napelemet.
Érdemes ügyelni rá, hogy ebben esetben is találhatunk szűkítést, nevezetesen, hogy évente csak egyszer fizet erre a biztosító.
Fentiekből talán kitűnik, nem egyszerű eligazodni a megújuló energiát hasznosító berendezések biztosítása témakörben sem.
A Bróker Telecenter csapata ebben a kérdésben is szíves rendelkezésükre áll.