Szerénytelenség nélkül ki merjük jelenteni, hogy eddigi blogjainkban elegendő részletességgel foglalkoztunk a lakásbiztosítással kapcsolatos üzleti-, gazdasági és jogi kérdésekkel, reményeink szerint érthető és ügyfélbarát módon. 😊
5 Dolog, Amit Tudnod Kell a Lakásbiztosításról
Lakásbiztosítás - Minden, amit tudnod kell (de eddig nem tudtál)
Nyári viharkárok - Mire figyeljünk a lakásbiztosításoknál
Hogyan jelentsünk kárt a lakásbiztosítási szerződéseknél?
Lakásbiztosítások alap- és kiegészítő kockázatai
Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás
Aktuális anyagunkban szeretnénk tájékoztatást adni a társasházbiztosításokról, illetve erről a biztosítási módozatról a lakásbiztosításokkal való összehasonlítás tükrében.
Elsőként nézzük meg, mi is az a társasház!
Ezt egy 2003. évi törvény határozza meg, miszerint (leegyszerűsítve): társasház az az ingatlan, ha abban legalább kettő külön tulajdonban lévő lakás található.
Amikor társasházról beszélünk, természetesen nem egy kétlakásos ingatlanra gondolunk, és biztosítási szempontból sem ez a releváns jellemző.
Ebbe a körbe tartoznak még a lakóparkok, és a lakásszövetkezetek is.
Ezeknél bizony 4-6-8-10 emeletes, egyben sok-sok lakásos épület-komplexum jut eszünkbe, ami biztosítás vonatkozásában is több izgalmat és érdekességet rejt.
A társasház jellegéből következik, hogy vannak benne külön lakások, melyek magántulajdonban vannak és léteznek közös használatú, így közös tulajdonban lévő épületrészek: pl. lépcsőház, tároló, lift, garázs, akár wellness részleg.
Nos, ezek egymáshoz való viszonya az, amit rendezni kell biztosítási szempontból is!
A társasházbiztosítás alapvetően a teljes ingatlan közös vagyonát, közös tulajdonát védi. A biztosított területek az épületegyüttes teljes vertikumát lefedik, lehetnek azok falak, ablakok, pince, lépcsőház, padlás vagy tető.
A lakásbiztosításokhoz hasonlóan a társasházbiztosításoknál is vannak alap- és kiegészítő fedezetek.
Az alapkockázatok körében dominánsan az úgynevezett elemi károk tartoznak.
A teljesség igénye nélkül: tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, árvíz, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, járművek ütközése, idegen tárgyak rádőlése, vagy akár a füst és hő okozta károk.
A kiegészítő kockázatok tárháza is igen széles ma már. Szintén csak példálózva: csőtörés, üvegtörés, betöréses lopás, vandalizmus, rongálás, sőt akár a készpénz biztosítása is.
A készpénzre sokáig nem vállaltak fedezetet a biztosítók társasház esetében, de ma már több társaság biztosítja, viszont szigorú feltételek és limithatárok között. A biztosíthatóság és a készpénz mennyisége függ a védelmi színvonaltól.
Nem mindegy ugyanis, hogy pl. minimális mechanikai védelemmel vagy elektronikus védelmi rendszerrel rendelkezik-e az a helyiség, ahol a készpénzt tárolják. A pénzt páncélkazettában őrzik-e, avagy falba épített páncélszekrényben.
A társasházbiztosításnál betöréses lopás esetén a biztosító természetesen csak a közös tulajdonú ingóságokra nyújt fedezetet, amelyek lezárt helyiségben vannak és a készpénzbiztosításhoz hasonlóan itt sem mindegy, hogy az érintett helyiség milyen védelmi rendszerrel rendelkezik.
Egyébiránt mind a betöréses lopás-, mind a készpénzbiztosítások feltételrendszere lényegében megegyezik a lakásbiztosítási szabályzatokban foglaltakkal, de igaz ez az összes elemi kárra, és a legtöbb kiegészítő biztosításra is.
A társasházbiztosításnál és a lakásbiztosításnál is fontos kiegészítő a felelősségbiztosítás.
A biztosító itt azon károk esetében állja a kifizetést, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelős. Ennél a kiegészítő biztosításnál találkozunk a ’szerződésen kívül okozott kár’, vagy a ’idegen harmadik személy’ fogalmaival.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy biztosítási szerződésnek két alanya van: a Biztosító és a Biztosított. Rajtuk kívül mindenki szerződésen kívüli harmadik személy.
A felelősségi károk lehetnek vagyoni- és nem vagyoni jellegű károk. A vagyoni kár fogalma egyszerűbb, hiszen, ha valakinek a társasházban megrongálódik valamilyen vagyontárgya, akár a ruhája, mobiltelefonja és ezért felelős a társasház, akkor a biztosító kifizeti a kárt.
Az egyik leggyakoribb nem vagyoni, úgynevezett sérelemdíjas felelősségi kárt pedig az alábbi példa szemlélteti:
Télen valaki elcsúszik a társasházban, vagy az épület előtt, mert nem takarítják fel a csúszós járdát. A kárvallott elesik és eltörik a lába. Ekkor a biztosító kifizeti a betegállományra járó juttatás (táppénz) és a fizetése közti különbséget. Továbbá, ha esetleg ez a károsult egy kamionsofőr volt, és ezek után már nem tud hosszútávon vezetni, akkor életjáradékot is megállapíthatnak sérelemdíj jogcímén.
Ez idáig lényegében csak hasonlóságot említettünk a társasházbiztosítás és a lakásbiztosítások szabályzatai között.
De mi a különbség?
A legmarkánsabb különbség, hogy a társasházbiztosítás a közös tulajdont, míg a lakásbiztosítás a magántulajdont védi.
De még ez sem biztos, mert manapság már bizonyos feltételek alapján a társasházbiztosítás kiterjeszthető az ott lakók magánvagyonára is. Ugyanakkor ez nem gyakori, hiszen az egyes lakók vagyoni viszonyai és igényei nagyon eltérőek lehetnek, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy a lakók saját nevükben külön kössenek lakásbiztosítást.
Nézzünk erre egy esetet!
Az épületen belüli leggyakoribb káreset a vízvezeték csőtörése. A falban eltörik egy cső, a kiáramló víz eláztatja a lakást és több vagyontárgy megsérül, vagy megsemmisül, pl. bútorok, műszaki cikkek.
Mi történik kárrendezés esetén?
A falak és az abban lévő vezetékek ugyanis társasházi tulajdonban, a bútorok, műszaki cikkek pedig magántulajdonban vannak.
Így tehát a vízvezetékcső cseréjét, az elfolyt víz értékének megtérítését, és a falak helyreállítását a társasházbiztosítás, míg a bútorok és a műszaki cikkek kárait a lakó külön lakásbiztosítása fedezi.
Ebbe a körbe tartozik az a káresemény, amikor a társasház tulajdonosai okoznak egymásnak kárt. Például, amikor egy mosógépből kiáramló víz eláztatja az alsó szomszédot. Az ilyen esetekre is van megoldás, jelesül a kiterjesztett kiegészítő felelősségbiztosítás.
A társasházbiztosítás esetében is ki kell emelnünk a biztosítási összeg fontosságát. Vagyis igen lényeges, hogy mekkora értékre kötjük meg a társasház épületének a biztosítását!
Itt is az újjáépítési, illetőleg a pótlási értéket kell figyelembe vennünk, vagyis egy esetleges kár esetén mennyiből tudnánk most újra felépíteni a társasház egészét, vagy egy részét, pl. a tetőt, ha viharban megrongálódik.
Az építési költségek jelenlegi drasztikus drágulása miatt mindenképpen előrelátóan kell megállapítani az épület értékét is. Ebben egyébiránt segít a Biztosító: egyrészt ajánl egy nagyjából aktuális négyzetméterárat, másrészt a drágulást az évenkénti értékkövetéssel, más szóval az indexálással igyekszik kompenzálni. Összeségében megállapítható, nem egyszerű sem egy társasház, sem egy önálló lakás teljeskörű biztosításának a megértése és megkötése, különösen, amikor az egymáshoz való biztosítási viszonyát igyekszünk megállapítani.
És akkor még nem beszéltünk az újabb társasházi kiegészítő kockázatokról, mint például: lift megrongálása, vagy alkatrészeinek törése, napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk biztosítása, 24 órás vészelhárítási szolgálatatás, kártevő állatok által okozott károk, kollektív balesetbiztosítás minden lakóra, garázsban lévő gépjármű biztosítása…
A Bróker Telecenter csapata áll szíves rendelkezésére!